Helminthosporium levél folt a kukorica

helminthosporium levél folt a kukorica

Franciaország 4,46 millió ha és Románia 2,58 millió ha után Magyarország — az évi ,2 millió hektáros területével — az Unió 3. A legnagyobb területen termesztett, egyben legfontosabb takarmánynövényünk, bár az elmúlt években változást mutat a felhasználás szerkezete. Az élelmiszeripari hasznosítása fokozatosan nő, jelenleg mintegy 2,7 millió tonna, ezzel ellentétben takarmányként egyre kevesebbet 2,3 millió tonna használunk fel.

A hektáronkénti termésmennyiség tonna között változik térségenként, országosan 6,5 t közötti átlaggal számolhatunk. Gyógymód az ember parazitáira, az előző évihez képest jelentős termésmennyiség-csökkenésnek az egyik magyarázata az idei forró és aszályos nyarunk, melyet többször kísért jelentős hőhullám. Ez azzal járt, hogy az országban több mint hektáron kellett a takarmánykukoricát silózni termékenyülési problémák miatt.

Országos szinten a betakarított termés minősége jó, eddig egyetlen mintavétel során sem mutattak ki a megengedettnél magasabb mikotoxin-tartalmat ebben az évben. A hazai piacra szánt kukoricánál a deoxinivalenol DONés az aflatoxin mennyiségét kell tanúsítvánnyal igazolni, míg az exportra szánt tételeknél akár féle toxinra is kérhetnek vizsgálatot.

Kukorica levelbetegsegek

A fenti mikotoxinok közül a DON-t, amely a kukorica legfontosabb gombás betegségét előidéző, a kukoricacsövet megtámadó Fusarium fajok egyike, a F. Ezeknek a másodlagos anyagcseretermékeknek következményeként csökken a takarmány tápértéke és az férgek, hogyan kell kiutasítani szervezetbe bekerülve, az emésztőszervrendszeren keresztül felszívódva, a szövetekben akkumulálódva súlyos helminthosporium levél folt a kukorica és ivarszervi elváltozásokat okoznak, továbbá rákkeltő hatásuk is bizonyított.

Számolnunk kell közvetett hatásukkal is, hiszen az állatok egészségét rontva, a mikotoxinokkal szennyezett állati termékeket fogyasztó ember számára is potenciális veszélyforrást jelentenek. A fuzáriumos betegségeken kívül egyéb gombás betegségeit is ismerjük a kukoricának. Cikkünkben ezek közül mutatjuk be a legjelentősebbeket, megemlítve még néhány Magyarországon is előforduló érdekesebb kórokozót. A kukorica csövét károsító betegségek Kukorica fuzáriumos csőpenész Fusarium spp.

Több Fusarium faj okozza a betegséget. Jellegzetes tünete a csövön szétszórtan vagy csoportokba rendeződve megjelenő fehér, rózsaszín vagy lazac színű, bolyhos 1.

Az eltérő szín attól függ, hogy melyik faj támadta meg a csövet: első esetben a F. Talaj- és magfertőzést okozó kórokozók. A virágzás időszakában a gombák makro- és mikrokonídiumokkal is fertőzhetnek, melyek a szél és esővíz segítségével juthatnak a növény leveleire a szomszédos búzatábláról vagy a talajban még mindig megtalálható szármaradványokról. A FER kialakulását a nővirágzáskori meleg és száraz, míg a GER megjelenését a szemtelítődéskor uralkodó hűvös és nedves időjárás segíti.

A micéliumok a levelekről is bemosódhatnak a levélhüvelybe, valamint a száron lévő sérüléseken keresztül közvetlenül a szárban is indíthatnak fertőzést.

helminthosporium levél folt a kukorica

A betegség elleni védekezés első lépcsője a helyes vetésváltás és talaj-előkészítés. Kerüljük a mono- és búza—kukorica bikultúrát. A vetőmagcsávázás is jelentősen csökkenti a betegség kialakulását.

Aszártagon könnyen észrevehetők az enyhén kiemelkedő, szürkés sötétbarna színű pontszerű képződrnények, a gomba sztrórnái. A folt nagyobbodik, körülölelheti a szárat a gombaelbontjaa cellulózt a szár eltörik, ennek következtében a növények "keresztül-kasul" fekszenek. A felmetszett szárban, a mandula alakú folt alatt sűrű, "egérszürke" színű rnicéliurn van. A gomba a gyökérzetet nem károsí~a.

A fertőzött területeket a lehető leghamarabb takarítsuk be, hogy ezzel is csökkentsük a penészedés további fejlődését. A kukoricában hatékony szántóföldi vegyszeres védekezés a betegség ellen napjainkban még nem általános, ezért az előzőekben tárgyalt védekezési eljárásokon túl a leghatékonyabb védekezési lehetőség még ellenük a rezisztencianemesítés.

Kisebb jelentőségű csőbetegségek Számos más csőrothadást is ismerünk, azonban hazánkban ezek a betegségek eddig még jelentős terméskiesést nem okoztak. Minden évben találhatunk néhány jellegzetes tünetet mutató növényt a kukoricatáblákon, de jelenlétükkel nem okoznak gazdasági kárt.

helminthosporium levél folt a kukorica hogy kenet férfiak

Aszpergilluszos csőpenész Aspergillus flavus, A. A spóráit a szél és különféle rovarok kukoricamoly, gyapottok-bagolylepke terjesztik. Szántóföldön hazai előfordulására főleg forró, száraz években kell számítani, egyébként inkább raktári betegségként — helytelen tárolás — okoz gondot. Ennél a gombánál is az általa termelt, emberre-állatra egyaránt igen mérgező aflatoxin a fő probléma. Az ellene való védekezési módok hasonlóak a fuzáriumos csőrothadásnál alkalmazottakkal.

helminthosporium levél folt a kukorica parazita ellenőrző program

Sztenokarpellás csőkorhadás Stenocarpella maydis A fertőzött csöveken a csuhélevelek elszíneződnek, szorosan a csőre tapadnak. A szemeken és a szemsorok között szürkésfehér micélium bevonat jelentkezik 4.

Eddigi ismereteink szerint a gomba nem termel veszélyes mikotoxinokat. Fertőzött vetőmagban és növényi maradványokban micéliummal és piknídiumokkal telelnek át.

Kukorica északi levélfoltossága (Helminthosporium turcicum)

A spórák a növényi maradványokról fröccsenő esővíz segítségével jutnak a csőkocsányra vagy a bibére, ahol elindul a fertőzés. A szemtelítődéskori hűvös, nedves, szeles időjárás kedvez a betegség kialakulásának.

Különösen gyakori a fertőzés az olyan kukorica hibrideknél, amelyeknek csövei hosszú ideig felállóak és a cső csúcsa szabadon van.

A kórokozó hazánkban jelenleg karantén, előfordulásáról nincsenek helminthosporium levél folt a kukorica. Ennek megfelelően a legfontosabb védekezés ellene a karantén intézkedések maradéktalan betartása, a fertőzött tételek megsemmisítése, rezisztens hibridek termesztése. Penicilliumos és a trichodermás csőpenész Érdekességként két olyan csövet károsító betegségről is írunk röviden, melyeknek gazdasági jelentősége nincs, de a kukoricatáblákat járva egyszer-egyszer találkozhatunk velük. Ugyan a penicilliumos csőpenészt okozó Penicillium spp.

Kukorica (növényfaj)

A kórokozó a Trichoderma viride gomba. A csövön sötétzöld penészként jelenik meg, amely gyakran a teljes csőre kiterjed 6. Erős fertőzés esetén a szemek már helminthosporium levél folt a kukorica csövön kicsíráznak.

Azóta több szerző sporadikus előfordulásáról számolt be az ország különböző részeiről.

Jelen ismereteink szerint ez a gomba nem termel mikotoxint. A betegség főleg akkor alakul ki, ha a kukoricát valamilyen súlyos stressz hatás éri. A különböző Fusarium fajok nemcsak a növény csövét, hanem annak szárát is megtámadják és ezzel a legjelentősebb kukorica szárbetegséget okozzák hazánkban.

A csőfertőzéshez hasonlóan, itt is eltérő a két legjelentősebb fuzárium faj tünete: a F. A léziók felszínén megjelenhetnek az egymás mellett sűrűn elhelyezkedő apró, kékesfekete, gömbölyű peritéciumok is. A szár alsó internódiumain néha sötétbarna léziók is megfigyelhetőek. A fertőzés a gyökereken, a száron lévő sebeken keresztül történik. A betegség kialakulásának kedvez a meleg hőmérséklet °C és az, ha a korai száraz időszak után a virágzást követő hét csapadékos.

A forgatásos talajművelés csökkenti az inokulum mennyiségét. Ha a szárkorhadás mértéke a virágzást követő A leghatékonyabb védekezési lehetőség ellenük a rezisztencianemesítés.

A címerhányástól kezdődően sokkszerű hervadás figyelhető meg. A fertőzött növények bélszövete és héjkérge szürke színűvé válik a képződő mikroszkleróciumok tömegétől 9.

Ezek a képletek a bélszövetben és gyökerekben képződnek, mákszem nagyságúak és fekete színűek. A gomba mikroszkleróciumokkal telel át a fertőzött növényi maradványokban, innen fertőzi a gyökereken át közvetlenül a kukoricát.

Melegigényes faj hőoptimuma 27 °C körüli.

A kukorica gombás betegségei és ellenük való védekezés

A virágzás alatti aszályos idő kedvez a járványok kialakulásának. Megfigyelések szerint a korai hibridek érzékenyebbek a kártételre. A vetésforgó általában nem hatásos, mivel a szkleróciuma több mint egy évig képes túlélni a talajban.

Az helminthosporium levél folt a kukorica termesztés csökkenti a betegség kialakulását. A fertőzött szár szövetei roncsolódnak, korhadnak, ritkán a kukoricatő hervadásos tüneteket mutatva elpusztul. A száron barna, később szalmasárga elszíneződés jelentkezik. Helminthosporium levél folt a kukorica bélrész elkorhad, csak az edénynyalábok maradnak meg. A korhadt tövek a cső súlya alatt eltörnek és eldőlnek. A fertőzött részeken szabad szemmel is jól látható fekete színű piknídiumokat fejleszt Nagyon nedves körülmények között fehér penész alakulhat ki a szár felületén.

Helminthosporium levél folt a kukorica rovarok valószínűleg szállítják a spórákat. Nő a helminthosporium levél folt a kukorica fellépésének a valószínűsége, ha a kukorica fejlődésének kezdeti szakaszában száraz, majd a nővirágzást követően meleg °Ccsapadékos időjárás következik. A forgatásos talajművelés, a vetőmagcsávázás és a rezisztencianemesítés eredményes a kórokozó ellen. A szártő korhadása miatt a tövek érés előtt kidőlnek. A beteg növények csöveit is megtámadja. A letört cső csutkájából az edénynyalábok barna rostjai lógnak ki.

A kocsányon kívül a kórokozó elrothasztja a csutkát is. Fertőzött szármaradványokon konídiumokkal telel át, melyek évig megőrzik életképességüket. Vetőmagban micéliummal is áttelelhet. Az érés időszakában uralkodó csapadékos, meleg időjárás kedvez a kórokozónak. A konídiumok már °C-on csíráznak. A nitrogénbőség és az érési idő hossza növeli a fogékonyságot, a hosszú tenyészidejű hibridek nagyobb mértékben fertőződnek.

Agrotechnikai eljárásokkal szármaradványok aláforgatása, vetésváltáscsávázással és ellenálló hibridekkel védekezhetünk ellen.

A megtámadott növények bélszövete szétesik, és idő előtt elpusztulnak. Jellegzetes tünete a szárkéreg-feketedés Az antraknózis is okozhat csúcselhalást, ahol a szár a cső fölött héttel a virágzást követően elhal. A gomba a kukorica növényi maradványain telel. A fertőzés a gyökereken keresztül, felcsapódó spórák segítségével vagy rovarvektorok segítségével történik.

A betegség általában csak a szezon végén jelentkezik és súlyosabb fertőzés monokultúra esetében fordulhat elő. Ellene való védekezésként szóba jöhet a fertőzött növényi maradványok mély alászántása, továbbá a betegséggel szemben ellenálló fajták termesztése. Az első internódiumot pusztítják el a talaj felett. A héjkéreg és a bélszövet puha, barna színű és vizenyős lesz A szár tipikusan megcsavarodik és megdől, de a növény még több hétig is zöld maradhat, mivel a szállító-edénynyalábokat a betegség nem pusztítja el.

helminthosporium levél folt a kukorica

Ellentétben a többi szárrothadással, a pitiumos szárrothadás már virágzás előtt is megjelenhet. Védekezni ellenálló hibridek termesztésével lehet, mivel néhány hibrid érzékenyebb a többinél. A levélen kialakuló tünetek, mint például egy betegség elváltozása, csökkenthetik a növény fotoszintetikus képességeit. Egyéb betegségek elpusztítják vagy torzítják a kukoricaszövetet.

helminthosporium levél folt a kukorica készítmények emberek bélparazitjaihoz

Helmintospóriumos betegségek Bipolaris zeicola, Exserohilum turcicum A Bipolaris zeicola A betegség következményeként a leveleken cm átmérőjű barna, megnyúlt foltok alakulnak ki. A fertőzött csöveken a szemek felületén és a szemsorok között fekete penészbevonat látható.

A belőlük fejlődő csíranövény elpusztul. Kísérő tünet lehet még a szártő korhadása is. Az általa okozott orsó alakú olajzöld foltok akár cm hosszúságot is elérhetik.

A foltok később beszáradnak, megbarnulnak és megjelennek rajtuk a gomba piszkosszürke konídiumtartói és konídiumtömege.

Mindkét kórokozó növénymaradványokon telel, melyeken pszeudotéciumokat is képezhet. A betegség terjedéséért elsősorban az anamorf alakok a felelősek.

helminthosporium levél folt a kukorica

A fertőzéshez mindkét esetben magas páratartalom szükséges. Ellenük való védekezés vetőmagcsávázással, ellenálló hibridek termesztésével és a beteg növényi részek alászántásával lehetséges. Gyakori, de jelentős kárt nem okozó, teljesen közönséges betegség. Kisebb-nagyobb kártételével minden évben számolni kell. Elsősorban a csemegekukorica- és vetőmagtermesztésben fordulhat elő számottevő kár. A gazdanövény szövetein aktívan növekvő, tumorszerű elváltozás alapján könnyen felismerhető betegség.

A golyva leggyakrabban a csövön A beért golyvák felszakadnak és az üszögspórák tömege a talajra és a növényre szóródik. Fertőzni csak sebzéseken át képes, ahol helyi, lokális tünetek alakulnak ki. Az eredményes rezisztenciára nemesítésnek és a vetőmagcsávázásnak köszönhetően napjainkban jelentősége nem meghatározó. A csőkezdemények helyén szintén tömegesen képződnek az üszögspórák. A betegség utolsó fázisaként a cső rostjaira esik szét. A rostosüszög kórokozója is a talajban telel üszögspórák segítségével.

Érdekestémák